2011. március 15., kedd

Cake au citron - Citromos süti és cukrász tanfolyam

Sajnos megint elég régóta nem jutott időm a sütésre, úgyhogy csak most jelentkezem. Az elmúlt héten valahogy megint túl sok tennivalóm volt, természetesen többnyire munka, munka, munka, munka...:-(
Néha teljesen felőröl az állandó rohanás, úgyhogy "életmentő" volt ez a hosszú hétvége. Remélem, jövő hétvégén lesz alkalmam végre készíteni valami bonyolultabb, időigényesebb sütit...
Viszont Apukám szombaton jött meg Clermont-Ferrand-ból, és olyan aranyos volt, hogy hozott nekem egy csomó gasztronómiai - és recept-magazint, meg egy új szakácskönyvet is. Így aztán azonnal ki is kellett próbálnom a Cuisine Magazine március-áprilisi számában található Cake au citron receptet.
A süti nagyon finom, frissítően savanykás ízű, és szerintem még holnapra is ugyanennyire könnyű és finom marad.



Írom a receptet...


Cake au citron (6 személy részére)


Hozzávalók:
65 g puha vaj
1 citrom
4 tojás
200 g cukor
2 cl tej
100 g liszt
1 csomag sütőpor
50 g étkezési keményítő (dr Oetker)


Elkészítés:
Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. A citrom héját reszeljük le, levét nyomjuk ki.
A tojások fehérjét és sárgáját válasszuk szét két külön keverőedénybe.
A sárgáját a cukorral keverjük habos, krémes állagúra (robotgéppel), majd adjuk hozzá a citromlé felét, a citromhéjat, a tejet, és a puha vajat.
További keverés mellett adjuk hozzá a lisztet, a sütőport, s végül a keményítőt is.
Majd kemény habbá kell verni a fehérjét, melyet óvatosan beleforgatunk a tészta másik részébe.
A tésztát kivajazott, kb 20 cm hosszú "őzgerinc sütőformába" öntjük, és 40-45 percig sütjük.

Tipp:
A cake típusú sütik nem esnek össze és nem lesznek laposak, ha az oldalukra fordítva hagyjuk kihűlni...:-)



Szombaton ismét voltam cukrász tanfolyamon, s ez alkalommal "Élelmezési ismeretek" tantárgy keretében gyakorlatilag reggel 9-től délután 4-ig, megszakítás nélkül, tömény kémiát tanultunk. Bevallom, ennek én annyira nem örülök, mert soha nem rajongtam a kémiáért....:-(
Nem vagyok biztos abban sem, hogy attól jobb dobostortát fogok sütni, ha megtanulom, hogy mik azok a gyümölcsészterek, lipoproteinek.....s egyelőre örülök annak, hogy a diffúziós és ozmózisos folyamatokat egyáltalán megértettem...:-)
Persze nem rossz, hogy erről is hallok, mondván, hogy elég érdekes....csak megtanulni annyira már nem lesz izgi...:-)
Vicces, ahogy ott ül a nagyrészt humán beállítottságú lányokból álló kis csoportunk, s hatalmasakat pislogunk, hülyeségeket kérdezünk, rosszakat tippelünk...... ebből mi lesz?!
Azt hiszem a gyakorlat jobban fog menni.
Egyébként Hugim közreműködésével hétvégén megfigyeltük a cukor-forralásos folyamatot (karamellig azért nem jutottunk el, csak fondant-ig, viszont szál- és golyópróbát is tudtunk csinálni).
Lassan el kell kezdenem gyakorlati helyet keresni, hogy nyáron le tudjam dolgozni a 300 órát egy cukrászatban.
Természetesen majd írok a továbbiakról is...:-)












2011. március 5., szombat

Monocles à la confiture – Málnalekváros süti

Régóta nem jutottam hozzá a sütéshez, mert ezen a héten valahogy rengeteg tennivalóm akadt. Szerda elég késő este megpróbálkoztam egy citromtorta elkészítésével, de abszolút nem jött össze. A tészta nem sült meg eléggé, a krém pedig nem olyan volt, amilyennek kellet volna lennie.......mindig ez van, ha nem a megfelelő hangulatban állok neki.
Szerettem volna csütörtök este ismét nekiállni a sütésnek, hogy a pénteki iskolai Farsangra tudjak vinni valamit, de ez sem jött össze......már késő volt, és fáradt is voltam.
Az egyetlen "produktum", amit ezen a héten fel tudok mutatni, az egy Monocles à la confiture, vagyis málnakrémes süti.


Természetesen egyszerűen és gyorsan elkészíthető, olyan "összekeverem-kisütöm" fajta...:-)
Nagyon szeretem a francia receptekben, hogy elég sok sütinél igyekeznek a lisztet más alapanyagokkal (olajos magvakkal) helyettesíteni. s ez a monocles esetében is így van (fél adag liszt, fél adag mandula).
Ezen kívül, diabetikus málnalekvárt, és barnacukorból itthon őrölt porcukrot használtam hozzá, s így most én is tudtam enni belőle......végre egy süti, amit nem csak csodálhatok, és nem csak napi egyet ehetek belőle..:-)
Egyébként nagyon finom, könnyű és omlós lett.

Már írom is a receptet, amit szokásomhoz híven az Apukám-féle "Nagy-Marabout"-ból fordítottam Nektek.


Hozzávalók:

125g puha vaj
1 csomag bio Bourbon vaníliás cukor (tudjátok, DM-ből :-)
110g porcukor
120g darált mandula (por állagú legyen)
1 tojás
100g liszt
málnalekvár

Elkészítés:

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. A puha vajat keverjük addig, amíg könnyű, habos krémállagú lesz, majd adjuk hozzá a vaníliás cukrot, porcukrot, mandulaport. Ezután folyamatos kevergetés közben adjuk hozzá a tojást is, s jól dolgozzuk össze. Végül a krémes-habos állagó tésztához keverjük a lisztet is.
Evőkanálról ejtsük rá a tésztát a sütőpapírral kibélelt sütőlapra. Fontos, hogy 5 cm távolságot hagyjunk a "tésztahalmok" .-) között. Ezután formáljunk kis mélyedést a tetejükre, s ezt töltsük meg lekvárral.
Végül süssük 15 percig aranysárgára. A sütőlapon hagyjuk kihűlni, mert eléggé puha a tészta, emiatt könnyen eltörik (nekem egy-kettő eltört, mert türelmetlen voltam...:-)