"Un bien bon bonbon" ou bien les Anis de Flavigny :-)

Ma egyik kedvenc cukorkámat szeretném Nektek megmutatni, ami természetesen francia és nagyon finom.

Ez nem más, mint az Anis de Flavigny...

Ezek a helyes kis fehér golyócskák csak természetes alapanyagok felhasználásával készülnek, színezék és tartósítószer mentesek. Alapanyaguk a zöld ánizs, melyből répacukor és természetes aroma hozzáadásával 15 nap alatt készülnek el.

Az Anis de Flavigny-t Jean Troubat 1923-ban alapította, de ebben az időszakban termékét még csak a párizsi metró-és vasútállomásokon található automaták árusították. Később nagyobb üzletek és áruházak is elkezdik árulni az Anis-t, melyből 1965-ben már évi 80-250 tonnát gyártanak...:-)

A siker azóta is töretlen, hiszen már nem csak Franciaországban lehet kapni, hanem itthon, Budapesten is. Természetesen ezt is a Király utcában található Petite Francaise-ben keressétek.

Az Anis de Flavigny honlapját Mindenkinek szívesen ajánlom, mert nagyon-nagyon szép és több nyelv közül lehet választani.......:-)

http://www.anis-flavigny.com/

A kedvenceim a klasszikus és rózsás ízesítésű cukorkák.....és a szlogen (!!!) 

 "Un bien bon bonbon" (= egy igazán jó bonbon)

Flavigny egy kis falu Bourgogne régióban. Dijon-tól 60 km-re fekszik,  Párizsból TGV-vel másfél óra alatt Flavigny-be érhetünk. Franciaország 100 legszebb településének egyike, melynek mindössze 340 állandó lakosa van. Aki erre utazik, mindképpen szánjon egy kis időt arra, hogy megnézze a falu kis üzleteit, jellegzetes házait és utcáit, középkori jellegű központját, ahol a Saint-Joseph Apátság is található.

Sajnos a falucska honlapja nem tartalmaz túl sok információt, de akit érdekel, itt megnézheti: http://www.flavigny.com/

Tarte aux pommes d'Alsace

Mivel idő hiányában eddig még nem sikerült megsütnöm a Canelé-t, ezért ma egy már régi hatalmas kedvencem, a Tarte aux pommes, vagyis almatorta nagyon jól bevált és több ízben tesztelt receptjét osztom meg Veletek.

Nem bonyolult az elkészítése, viszont annál finomabb.

Mint, ahogy a címben is említést teszek róla, a Tarte aux pommes tipikusan az Alsace régió tradícionális sütije, de egész Franciaországban nagy népszerűségnek örvend és gyakorlatilag számtalan regionális verziója született.

Elkészítéséhez szigorúan csak a magyar almát ajánlom, mert különben nem olyan ízes.... :-)

És íme a recept:



Hozzávalók (kb 24 cm átmérőjű sütőformához)

"Töltelék, feltét":

vaj

7-8 db alma

70g barnacukor

fahéj ízlés szerint (én nem sajnálom belőle :-)

Tészta:

125g cukor

1 db tojás

só

egy vanília rúd

250g liszt

125g margarin

A felolvasztott vajon meg kell pirítani a felszeletélt almát és rá kell szórni a barnacukrot. 10-20 percig sütni kell, félúton meg kell fordítani az almákat és meg kell szórni fahéjjal.

A tésztához össze kell keverni a cukrot a tojással, a sóval, és a vaníliával, majd hozzá kell adni a lisztet, amiben előzőleg el lett morzsolva a margarin.

Kivajazott formába kell tenni a kb 1 cm-re nyújtott tésztát és rá kell tenni (szép kör alakba rendezve) az almákat. Francia tradíció szerint egy kis mézet is csurgatok a tetejére, mert ettől állítólag szebb színe lesz. Végül 180 C-on 10-15 percig sütni kell.



Saint Valentin :-)

Majdnem elfelejtettem minden kedves Olvasómnak BOLDOG VALENTIN NAPOT kívánni!

Lucienne Boyer Parlez-moi d'amour:
[Refrain:]
Parlez-moi d'amour
Redites-moi des choses tendres
Votre beau discours
Mon cœur n'est pas las de l'entendre
Pourvu que toujours
Vous répétiez ces mots suprêmes :
"Je vous aime"

Vous savez bien
Que dans le fond je n'en crois rien
Mais cependant je veux encoreÉcouter ce mot que j'adore
Votre voix aux sons caressants
Qui le murmure en frémissant
Me berce de sa belle histoire
Et malgré moi je veux y croire

[Refrain]

Il est si doux
Mon cher trésor, d'être un peu fou
La vie est parfois trop amère
Si l'on ne croit pas aux chimères
Le chagrin est vite apaisé
Et se console d'un baiser
Du cœur on guérit la blessure
Par un serment qui le rassure



Önkéntes "kóstoló team" és a Canelé d'Aquitaine

Nos, khmmmm……. igen, már csak ötöt kell aludni és kezdődik a cukrász-suli….

Továbbra is izgulok, de a gondolathoz már hozzászoktam, hogy nincs visszaút… :-)

Remélem nem dobnak egyből a mély vízbe és nem valami iszonyúan bonyolult sütivel kezdünk majd. Ha így lesz, akkor esélyes, hogy jól be fogok égni…….de talán nem így lesz, hanem elméleti órákkal kezdünk és megmutatják, hogy melyik a „dagasztó-kelesztő edény” meg hol kell bekapcsolni a sütőt….remélem beszélnek majd arról is, hogy hogyan kell ipari mennyiségben sütni. Ezzel kapcsolatban ugyanis nem kevés aggodalmat érzek, tekintettel arra, hogy emlékezetemben élénken él az általános iskolai menza, ahol a Konyhás néninek az volt „a cukrászat”, hogy belezúdította egy nagy műanyag edénybe a lisztet és a cukrot, tett hozzá egy kis vajat és tojást (feltételezem, hogy némi kis vizet vagy tejport is…) és már kész is volt a fiiiiinom málnaszörppel leöntött „napközis pite”….és volt hozzá ilyen előre ízesített „klubdélutános” tea is, természetesen műanyag bögrében, comme il faut.

Na mindegy, majd beszámolok a szombati élményekről…..

Viszont ma eleget tettem egyik nagyon kedves Kolléganőm kérésének és vittem a suliba kóstolót a Kouign amann-ból és végül Többen osztoztak egy nem is olyan nagy szeleten (vihettem volna többet is… :-() és ÍZLETT NEKIK, úgyhogy „megérdemlik”, hogy a továbbiakban végigkóstolják a 22 francia régió – illetve a még fennmaradó 20! – tipikus édességeit… Ez amolyan minőségellenőrzés, avagy a célközönség termék iránt tanúsított viszonyulásának felmérése minőségbiztosítási és termelésfejlesztési céllal… :-)

Ezúton is köszönöm Nekik, hogy „feláldozták” Magukat!!!

A vizsgálatot április első hetében, az iskolai Idegen Nyelvi Hét keretében további célcsoportra is ki fogom terjeszteni, tekintettel arra, hogy az „Ízek utcájának” francia büféje is „forgalomba fogja bocsátani” a termékeimet…:-)

Tavaly is csináltam mousse au chocolat-t és tarte aux pommes-ot, melyek még a büfé nyitása előtt gyakorlatilag majdnem teljes mértékben elfogytak. Megállapítható tehát, hogy a későbbiek során vizsgálni kívánt célcsoport (14-19 éves korosztály) nem éri be fejenként 1/3 szelettel (és még kicsit türelmetlen is…), így az előállítandó mennyiséget az idei évben növelni kell! Továbbá a termelési tevékenységet ki fog kelleni terjeszteni más, motivált és némi gyakorlattal rendelkező „egyéni vállalkozókra” is (akik kikerülhetnek akár a célcsoport tagjai közül is ;-)!!!

Következő sütim a CANELÉ de Bordeaux (Aquitaine régió következik) lesz, aminek mind az ízét, mind a nagyon helyes alakját szeretem. Van is egy nagyon jó receptem, ami alapján nemsokára meg is fogom sütni a Canelé-t.

Hozzávalók:
0,5 liter tej
2 tojás + 2 tojássárgája
10 dkg liszt
20 dkg porcukor
40 gr vaj
3 cl rum
1 vaníliarúd
csipet só

A tésztát egy nappal korábban el kell készíteni: a tejet fel kell forralni egy lábasban a vajjal és a felhasított vaníliarúddal. Közben a száraz alapanyagokat, a lisztet és a cukrot össze kell keverni, majd hozzáadni a lazán felvert tojásokat és tojássárgákat. Amikor ez homogén tésztává állt össze, akkor lassan hozzá kell önteni a vajas-vaníliás tejet és simára kell keverni. A tésztát hagyni kell kihűlni. Ha kihűlt, ki lehet venni belőle a vaníliarudat, bele kell keverni a rumot és mehet a hűtőbe pihenni. Másnap a sütőt elő kell melegíteni 220 C-ra.
A tésztával félig kell megtölteni a canelé formákat, majd 10 percig 220 C-on, majd 45 percig 180 C-on kell sütni, amíg szép aranybarnává nem válik a sütink.

Aquitaime...

Anastasia

Jelenleg éppen a Kouign amann 30 perces hűtős-pihentetős fázisában tartok, így gondoltam kihasználom az időt és új témában írok. Mivel a sütikék mellé nagyon szeretek teákat is választani, úgy döntöttem, hogy a továbbiakban bemutatom Nektek a kedvenc teáimat, de egyszerre mindig csak egyet....mint valami végeláthatatlan brazil szappanopera....:-)  Tegnap ki is választottam azokat, amelyekről szó lesz....
A választás nagyon nehéz volt, mert hatalmas tearajongó lévén elég sokféle teát tartok itthon. Van gyógynövényes, fekete, zöld, fehér, gyümölcsös, fűszeres, vaníliás, karácsonyi, egyszóval mindenféle….:-)

Első helyen minden teák Királynőjét kell megemlítenem, ami nem más, mint az ANASTASIA. Természetesen egy francia cég készíti, a KUSMI, ami egy igen nagy múlttal rendelkező vállalat. Érdekes története van, ugyanis egy Pavel Michailovitch Kousmichoff nevű orosz teakereskedő alapította, aki 1967-ben Szentpéterváron, később Londonban nyitott üzleteket. Az 1917-es Orosz Forradalom elől menekülve került Franciaországba, ahol még ebben az évben, Kusmi-Tea néven jegyezteti be párizsi vállalkozását.



Pavel M Kousmichoff



Kousmichoff-nak a két világháború közötti időszakban további üzletek nyitására is lehetősége volt világszerte, így a Kusmi-Tea eljutott New Yorkba, Konstantinápolyba és más nagyvárosokba is. A Kousmichoff-család ekkor Berlinbe költözőtt, ahol igen népes orosz közösség élt.

Mivel a családi vállalkozás már nem produkálta a korábbi sikereket, a nagyhírű kakaó-és kávé-kereskedő dinasztia, az Orebi-család hosszas egyezkedés után beszáll a Kusmi-business-be….:-)

És hála ennek a kooperációnak a Kusmi 2003-tól újra reneszánszát éli.

Kedvenc teám, az Anastasia pedig a 2010.évi francia-orosz kulturális év tiszteletére díszes csomagolásba öltözött.

Nevét az 1918-ban, „titokzatos körülmények között eltűnt” (persze mindenki tudja, hogy mi történt szegény cári családdal…L) II. Miklós cár lányáról, Anastasia Romanov Nagyhercegnőről kapta.

A tea egyébként kínai és ceyloni fekete teák keveréke bergamot, citrom és narancsvirág aromával ízesítve....varázslatosan finom. J

Leginkább vajas tészták, gyümölcsös piskóták és könnyebb csokis sütik/kekszek mellé szoktam inni, mert nagyon kiemelik kicsit fanyar ízét.

Lelőhelye a Király utcában található Petite Française Café és a Perc utcai Culinaris (ami hozzám hasonló gourmand-ok számára kötelezően látogatandó üzlet).

KUSMI Tea- http://www.kusmitea.com/fr/

Petite Française Café- http://www.lapetitefrancaise.com/

Culinaris- http://www.culinaris.hu/